„Nem az vagy, amit teszel, hanem amit felteszel!”

Konferenciát rendeztünk a Z-generációról

Net-, multitasking-, nárcisztikus-, valamint selfie-generáció – így jellemezték a „Célkeresztben a Z-generáció” konferencia előadói a mai 5-21 éves korcsoport tagjait. Az egész napos konferencián többek között az is kiderült, hogy a jelenlegi iskolás korosztálynak az információ utáni igénye már-már a függőséghez hasonlítható, ezzel együtt azonban kiválóak a szelektív figyelemmegosztásban és a társas kapcsolataik leginkább a nyilvánosság mentén rendezőknek.

youth

„Net generáció, digitális őslakók. Bedrótozva élnek, az információáramlás megszokott számukra. Az új információ iránti szükséglet szinte addikciós szinten van, a sok információ küldése és fogadása okozza a komfortot a számukra” – mondta el dr. Kalamár Hajnalka, klinikai szakpszichológus és tréner, a konferencia első előadója. „Türelmetlenebbek a korábbi generációk tagjainál, mert megszokták, hogy mindent azonnal megkapnak, ezért agresszív kitörések is sokkal inkább jellemzőek rájuk, ha valamit mégsem sikerül azonnal megszerezni, ezt egyszerűen nem tudják kezelni!”

Nick Sohnemann, a FUTURECANDY ügynökség ügyvezetője és alapítója, látványos prezentációja első felében bemutatott pár, a jövőbe mutató eszközt, ami szerinte meghatározza majd a felnövekvő generáció mindennapjait. A data glass, vagyis az okosszemüveg, a hologram, a 3D nyomtatás, az intelligens operációs rendszerek, az önmagukat vezető autók és a hétköznapi feladatokat ellátó dronok, mind-mind teljesen alapvető eszközei lesznek a már nem is olyan távoli jövőnek.

Celkeresztben a Z-generacio_konferencia - Nick Sohnemann, Founder & Managing Director  FUTURECANDY

Az előadás második felében így jellemezte a jövőkutató a Z-generáció tagjait: „A mai fiatalok sokkal kevésbé lojálisak, ezért figyelmük a folyamatosan változó tartalmakkal és innovatív megoldásokkal tartható csak fent. A cégeknek, akik őket akarják megszólítani bátrabbnak és kreatívabbnak kell lenni, szerinte Európa jelentős lemaradásban van e téren az Egyesült Államokhoz képest.”

A nemzetközi trendeket bemutató előadást követően Székely Levente, a Kutatópont kutatási igazgatója szociológiai szempontból jellemezte a Z-generációt: „A Z-k mindig máshol vannak, sosem élik meg teljes egészében az adott helyen és időben történő eseményeket. Hiába vannak jelen egy eseményen, akkor is mással chatelnek!” A szakértő szerint a nyugati és a hazai fiatalok jelentősen csak a pénzügyi helyzetükben különböznek, minden másban nagyon hasonlóak a szokásaik. „Jellemző rájuk a konformitás (elfogadják azt, ahogy szüleik élnek), a bizonytalanság (céltalanság, elkötelezettség hiánya) és passzivitás (nem tagjai civil szervezeteknek, apolitikusak)” – teszi hozzá a kutató.

A TNS Hoffmann kutatócég által – a Z-generáció körében – készített felmérésből kiderült, hogy a megkérdezettek nagyon fontos szerepet tulajdonítanak a családnak, a szülői példa pedig erőteljesen felértékelődött a számunkra. Perjés Tamás, a kutatócég média szektorvezetője szerint jelen van a fiatalok mindennapjaiban a jövőtől való félelem, valamint kimondottan tartanak a szűkülő anyagi forrásoktól. A jövőképpel kapcsolatban azonban az látszik, hogy nincsenek kiemelkedő igényeik, megelégszenek egy multinál betöltött menedzseri pozícióval, valamint egy biztos családi háttérrel. A kutatásban megkérdezetteket a válaszaik alapján 3 nagy „nemzetségre” (mainstream, trendy, belongers) és 9, a nemzetségeket továbbontó „törzsre” (outsider, material girls, homegirls, hipsters, supergeek, clubbers /disco guy, smart urbans, next elit, preppies) lehet felosztani.

„The me me me generation: az éntelt generáció” – így kezdte Sas István a prezentációját. A neves szakértő előadásából kiderült, hogy az általa nárcisztikus- és selfie-generációnak hívott fiatalok végletekig vágynak az elismerésre, óriási a szeretethiányuk és egyáltalán nem lehet őket befolyásolni. A szakember szerint teljesen másképp kell a Z-generációt megszólítani, mert ők szórakozást és élményt várnak, szeretik, ha részesei lehetnek a folyamatoknak és megszállottan vágynak az elismerésre! Sas szerint nagyon fontos azt figyelembe venni, hogy egyik korábbi generáció sem volt akkora tehertételnek kitéve, mint a Z: egyszerre rengeteg információt kell feldolgozniuk, többféle személyiséget kell kialakítaniuk és kezelniük a cyber-térben, mindamellett el kell viselniük a közösségi magány jelenlétét a mindennapjaikban.

Celkeresztben a Z-generacio_konferencia - Sas István, címzetes főiskolai tanár

Az elméleti előadások után az esettanulmányok következtek: az FMCG szektorból elsőként Bendl Mátyás, az Iskolamarketing Médiaügynökség ügyvezetője és Tantics Viktória, a Beiersdorf brand menedzsere mesélt a közösen készített, Nivea arcbőr ápolási edukatív kampányukról, majd Szabó Orsolya, a Starbucks Hungary marketing specialistája következett, aki a Starbucks hazai és nemzetközi kampányait mutatta be. Ilyen volt például a magyar divattervezők bevonásával futó tumbler tervezős aktivitás, vagy a „Meet Me at Starcbucks” elnevezésű kisfilm, amihez a világ számos pontján ugyanazon a napon és időpontban készítettek videót a kávézóba betérő emberekről, majd egy 30 másodperces rövidfilmben összesítették.

A konferencia következő előadója a pénzügyi szektorból érkezett, Lukas Dzuroska, az Efma közép- és kelet-európai régiómenedzsere azt mutatta be, hogy hogyan lehet a bankolást izgalmassá tenni, milyen megoldásokat alkalmaztak ennek érdekében az európai és amerikai pénzintézetek. Szintén a pénzügyi szektorból hozott példát Nyéki Zsolt, az OTP Mobil fejlesztési és marketing igazgatója, aki az OTP bank fiataloknak szóló új applikációját a Simple-t prezentálta.

Az autóipar területéről érkezett Frank Schmidt, a Ford kommunikációs ügynökségének ügyvezetője, aki arról számolt be, hogy milyen nehézségekkel néznek szembe ma a nagy autómárkák, hiszen a Z-generáció tagjai gyakorlatilag egyáltalán nem tekinthetőek ügyfeleiknek, sem most, sem a jövőben, mivel sem pénzük, sem szándékuk nincs autót vásárolni. Azért a szakember elmondott pár jó tanácsot is, amivel mégis sikert lehet elérni a fiatalok körében: olyan aktivitást kell kitalálni, amivel a fogyasztók azonosulni tudnak, vagy amiről beszélnek, esetleg megkönnyíti az életüket és legfőképpen szerethetőek!

A zene megkerülhetetlen szerepéről a reklámokban Szabó Tamás (Black Baron Studio) és Alick Sethi (Retox Clinic) tartott előadást. A szakemberek példákon keresztül mutatták be, hogy miért fontos eszköz a fiatalok elérésében a zene. Az emberek egy jól megválasztott számra jobban emlékeznek, mint bármi másra, függetlenül attól, hogy az egy híres, vagy egy ismeretlen zenekar munkája, esetleg, hogy kimondottan a reklámhoz íródott, vagy egy stockból választott mű.

A konferencia zárásaként Farkas Máté, a Games for Business marketing vezetője, a gamification-ben rejlő lehetőségekről adott áttekintést. A gamification (játékosítás) nem egyenlő a játékkal, hanem nem más, mint a játékokban – legyen az online vagy táblás játék – fellelhető elemek és játékmechanizmusok alkalmazása a digitális folyamatokban, az elköteleződés, a motiváció és a megtartás érdekében. A szakember ennek alátámasztásaként egy amerikai kutatást hozott példaként, ami szerint a Z-generáció tagjai 66%-ban jelölik meg első számú hobbijukként az online játékokat.

Leleplezzük magunkat

Leleplezzük magunkat

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s